Minden, amit az Oscar-díjról tudni érdemes - 2.rész
2015. február 19. írta: lauren_blogger

Minden, amit az Oscar-díjról tudni érdemes - 2.rész

A Filmtudományi Akadémia, a jelölés menete és az Oscar-díjas magyarok

Már csak pár nap a 87-ik Oscar gáláig! Előző posztunk nagy népszerűségnek örvendett, így közöljük is a díjról szóló cikksorozatunk második részét, mivel február 17-én 5 órakor lezárult az Oscar-jelöltek szavazása. Az AMPAS felépítését és a filmek jelölésének módját mutatjuk be, miközben főt hajtunk a magyar Oscar-díjasok előtt is.

 oscar_21_best_pictureof2015.jpg

(A 2015-ös Oscar-díjátadó "Legjobb film" kategóriában jelölt alkotásai). 

A filmek jelölését a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia, az AMPAS (Academy of Motion Picture Arts and Sciences) végzi. Az 1927. május 11-én, Kaliforniában alapított akadémiát a filmművészethez kötődő területek (bármilyen művészeti vagy tudományos terület) fejlesztése érdekében hozták létre. A harminchat alapító tag között színészek, producerek, rendezők, technikusok, írók, de még ügyvédek is szerepeltek.

oscar_14.jpg

(Douglas Fairbanks, az AMPAS első elnöke 1927-29 között).

Az Akadémia több mint hatezer tagja nem kap külön fizetést a munkájáért, a gyakorlatban ez inkább hasonlít egy tiszteletbeli megbízáshoz, melyet a tagok a kiemelkedő szakmai teljesítményük révén kapnak meg. A több ezer tag összesen tizennégy szekcióba csoportosul. Az AMPAS évente több díjat is kioszt, nem csupán az Oscart, többek között egyetemista és végzős filmkészítők számára, vagy éppen ösztöndíjat ad forgatókönyvíróknak. Kétségtelen, hogy az Oscar a legismertebb díjuk, de mellette az AMPAS üzemelteti a Hollywood-ban található Pickford Mozifilmkutató Központot, vagy a Beverly Hills-i Margaret Herrick könyvtárat.

oscar_12.jpg

oscar_17.jpg

(Az AMPAS központja). 

Az AMPAS szervezeti felépítése egy évente megválasztott elnökre, egy első alelnökre oszlik, akit két alelnök követ (ezek egyike jelenleg Tom Hanks). Van még egy ügyvezető igazgató, egy titkár, és egy kincstárnok, valamint az igazgatótanács (az igazgatótanács tagjai közé tartozik az Oscar-díjas, magyar Zsigmond Vilmos is). A tagságnak több feltétele is van, de a legfontosabb, hogy minden tagnak legyen legalább egy Oscar-jelölése. Az Akadémia tagjai a saját területükön adhatnak le jelöléseket, de a „Legjobb film” kategóriába mindenki jelölhet filmet. A szavazás második fordulójában alakulnak ki a győztesek, ekkor már minden tag szavazhat minden kategóriában. A szavazás szabályairól és egyéb részleteiről a hivatalos oldalon bővebben olvashat, a téma iránt érdeklődő. 

oscar_13_ampasmembers.jpg

(A Filmtudományi Akadémia elnökségi tanácsa).

Ahhoz, hogy egy film egyáltalán jelölhető legyen - ami ugye előfeltétele annak, hogy eljusson az Oscar átadó gáláig -például az, hogy az átadást megelőző naptári évben szükséges forgalomba kerülnie Los Angelesben. A jelölés idején még moziban futó alkotásokat névre szólóan, DVD-n szállítják el az Akadémia tagjainak, de a filmen negyedóránként megjelenik egy felirat, amivel megkérik a tagokat, hogy ne másolják le a filmet – érdekes, hogy mégis, sok kalózfilm ilyen módon kerül nyilvánosságra. A filmnek el kell érnie a minimum 40 perces hosszúságot (ez az úgynevezett „feature-length”) hacsak nem rövidfilm. A kvalifikáció lehetőségéhez szükséges még, hogy az alkotás hozzáférhető legyen a szabványos, 35, illetve 70 milliméteres filmen, az utóbbi években viszont lehetőség van a digitális formátumban történő elérhetőségre is, ún. progressive scan digitális filmen. Ez minimum a HD, tehát az 1280x720-as felbontást igényli, a képkockák másodpercenkénti száma (fps – „frame per second”) el kell hogy érje, a 24-et vagy 48-at.

 

A szobor érdekes történetéből szerencsére hazánk sem maradt ki. William S. Darling háromszor nyerte el a „legjobb látványtervező” díját, Geza Herczeg a legjobb forgatókönyvíró lett 1937-ben. Két évvel később Michael Curtiz – Kertész Mihály – a legjobb rendező díját vehette át a Csablancáért. Rózsa Miklós háromszor nyert díjat a legjobb zeneszerzőként, ezek egyike a Ben Hur zenéje. 1978-ban Steven Spielberg „A harmadik típusú találkozások” című filmjének operatőreként Zsigmond Vilmos nyerte a díjat.

oscar_18.jpg

(Michael Curtiz a Casablanca rendezője).

oscar_19.jpg

 

(Miklos Rozsa, a 11 Oscart nyert Ben Hur zeneszerzője).

oscar_20.jpg

 

(Zsigmond Vilmos, világhírű operatőr, aki gyakran dolgozott együtt híres rendezőkkel, színészekkel).

1981-ben díjaztak először magyar filmet: ez a három perces rövid film Rofusz Ferenc „A légy” című alkotása volt. Keserédes esemény volt ez, ugyanis Rofusz politikai okokból nem tudott jelen lenni a gálán, viszont helyette Dósai István, a Hungarofilm vezérigazgatója Rofusz Ferencként vette át a díjat. Később a rendőrség visszavette tőle a szobrot, de szerencsére pár hónappal később Rofusz el tudott utazni az USA-ba.

 

A rákövetkező évben Szabó István Mephisto című filmje lett a „legjobb külföldi film”, a címszerepet eljátszó Klaus Maria Brandauer-el később is készítettek közös filmet. Ezenkívül Szabó István rendezett több nemzetközi sztárt is, például Jeremy Irons-t, Ralph Fiennes-t, Rachel Weisz-t vagy éppen Anette Benninget. Azóta, vagyis több mint harminc éve nem született magyar Oscar.

A bejegyzés trackback címe:

https://lauren.blog.hu/api/trackback/id/tr867175135

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.