A svájci órák piacáról egy ideje terjengnek a rémhírek, csökkenést jelző mutatók, egyesek pedig az okosórákban látják a második „kvarc-válság” lehetőségét. Mi a realitás, tényleg bajban van a svájci óraipar? Sorozatunk első részében megvizsgáljuk, mi változik a Brexit után?

A svájci órák piaca az elmúlt években a kimutatások szerint némi csökkenést mutat. Az idei év valamiért mélypont volt, júniusig (vagyis a Brexitig) 14,2%-os esést mutatott az előző évhez képest. Már az elején fontos megjegyezni, ez nem feltétlen a konkrét keresletet reprezentálja, itt most az új órák vásárlásáról beszélünk, a másodkézből vásárolt (használt) órák alacsonyabb áruk miatt igen kelendőek.

Annak ellenére, hogy a svájci Swatch Group (mely az ismert svájci márkákból többet is magáénak tudhat) 2016 első felében 54%-kal (ez kemény kb 350 millió eurót jelent) esett vissza, a font ingadozása mégis több európai országban kedvezett az eladásoknak. Több leányvállalata – így az Omega vagy a Blancpain – kifejezetten váratlanul megugrott értékesítésekről számoltak be a Londonban található szalonjaikban, már a Brexitet követő héten. Nick Hayek vezérigazgató egyenes azt mondta „a Brexit fantasztikus eredményeket hozott az Egyesült Királyságban”.

Ez hogyan lehetséges? A hivatalos bejelentést megelőzően is már a font éppen ereszkedő szakaszban volt, 24 órával a szavazás hitelesítését követően 10%-ot esett, két hétre rá 1 angol font kb. 1,28 amerikai dollár volt. Nos, a rohamos csökkenés meghozta a kedvet, és sokan kerekedtek fel, hogy az átmenetileg alacsony fonttal jó kis vásárt csináljanak – ez pedig megadta a Nagy Britanniában némileg küszködő órapiacnak a löketet.

Érdekesség, hogy nem a svájci órák piaca volt az egyedüli szegmens, amelynek használt a Brexit, a  Cannes Jacht Fesztiválon a Princess Yachts igazgatója, Anthony Sheriff azt nyilatkozta, kifejezetten megnőtt az érdeklődés a luxusjachtok iránt. A luxusórák szerencséje Londonban fordult meg, az angol fővárosban az előtt sem volt nagy gond, mielőtt a font zuhanni kezdett volna. Hong Kongban már nem ilyen rózsás a helyzet, itt esett a legnagyobbat a luxusórák iránti kereslet.

A Hong Kong-i helyzet a turizmusban történt változások, valamint a kínai vásárlók nagyarányú „vándorlásának” eredménye. Júliusban 33%-os esést mutatott a svájci órák exportja a tavalyi évhez viszonyítva, és így Hong Kong először maradt le az USA-tól. Vagyis, egy hatalmas piac esett ki. Ez a nagy mértékű keresletváltozás, valamint egyéb események, mint a franciaországi és németországi terrortámadások is közrejátszottak a termelés csökkentésében. Az okosórák megjelenése azonban semmiképpen sem tartozik az átmeneti visszaesés okai közé.

(Apple Watch - nem jelent konkurenciát)

Most már látszik, hogy az Apple Watch tavalyi megjelenésekor elterjedt pletykák, várakozások, félelmek nem igazolódtak be, az okosórák nem haraptak bele a luxusórák piacába – aki eddig is egy értéktartó műremeket akart venni magának, nem vált Apple Watch-ra vagy Samsung Gear-re (pláne, hogy ezek árért alsó, vagy középkategóriás svájci órát kaphatunk) legfeljebb vesz a meglevő óra vagy órái mellé. Adrian Hofer fogyasztási iparcikk specialista azt nyilatkozta a minap a Financial Timesnak: „Nem hiszem, hogy a luxusórák szegmense szenvedne az okosóráktól, hiszen az egy teljesen más termék”. Mivel a luxusórák ékszerek, státusz szimbólumok, annak történetük van, tapasztalat, hagyomány és teljesítmény kifejezői, vagyis egy luxusóra mechanikai bravúr, így nem konkurencia az okosórák piaca velük szemben. Nehezen elképzelhető, hogy a puszta funkcionalitás kérdése miatt az okosórák felzabálnák – akár hosszútávon – a hagyományos órákat.  

A szektor biztonságban van, a smartwatch-ok pedig nem akadályozzák jelentősen a luxusórák piacát, a változás Nick Hayek szerint turisztikai okokra vezethető vissza, ami a globalizáció velejárója. „Ez nem krízis, hanem lassulás egyes térségekben. Ráadásul nem azért, mintha a márkák nem vonzanák az embereket és nem akarnának az emberek ilyen órákat, csupán arról van szó, hogy az emberek utazási és vásárlási szokásai megváltoztak”. Vagyis arra utal, hogy pl. a Hong Kong-i visszaesés nem valós keresleti csökkenést jelent, hanem a vásárlások helyének átcsoportosulását.  Az alacsony font miatt ez éppenséggel pont kedvezett a brit piacnak és vissza is hatott a svájci órák keresletének növekedésére.

A globális kereslet, valamint hogy mi alapján választanak az emberek órát – befektetés, műremek, emlék, funkció, stb. – mind érdekes kérdések és befolyásolják a svájci órák piacát. Következő írásunkban ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszegetünk.

Látogasd meg Te is Facebook-oldalunkat!