A 20-21.századi luxus divat kikerülhetetlen alakja hunyt el. Életét mindig kettősség jellemezte: hatása a divatra megkérdőjelezhetetlen, munkássága nagyon is előremutató de magán élete sok titkot rejtett. Nyílt titokként kezelt homoszexuális kapcsolatról 2006-ban nyilatkozott, élete utolsó éveiben macskája vált a társává. Karl Lagerfeld halálhírát a Chanel divatház jelentette be ma.
Az 1933. októberében, Hamburgban született Karl-Otto Lagerfeldt modern korunk egyik legtermékenyebb tervezője volt, aki alapjaiban befolyásolta az Haute Couture és a mindennapi luxus irányát.
Lagerfeld egy korai képen munka közben; fotó: © thevogueadvisor.com
Több, mint bárki akit ismerek, a divat lelkét testesíti meg: nyughatatlan, lankadatlanul és fáradhatatlanul előretekintő hatású az állandóan változó kultúránkra.
Anna Wintour a 2015-ös British Fashion Awards díjátadón ezekkel a szavakkal muatta be a közösnégnek. És valóban, Lagerfeld igen termékeny és innovatív tervező volt, 1965 óta a Fendi, majd 1983 óta a Chanel divatház kreatív igazgatója, emellett saját márkát is csinált Lagerfeld néven. Az 1984-ben indult saját márkája azonban sosem lett olyan sikeres, mint a nem általa alapított nagy divatházak – egyesek szerint azért, mert nem volt vele elég ideje foglalkozni. Úgy tűnik, Lagerfeld abban volt igazán jó, hogy más vízióját tudta nagyon sikeresen tovább vinni és fejleszteni, de ez legyen majd az életrajzírók dolga kikutatni. A Lagerfeld márka az évek során többször is gazdát cserélt, többek közt az Apax Partners vagy éppen Tommy Hilfiger is tulajdonolta.
Számos divatmárka nyelvén tudott beszélni, a különféle stílusirányzatok és kulturális ízlések között elképesztő sikerességgel lavírozott, mégis jellegzetes kézjegye tetten érhető volt az általa tervezett vagy vezetése alatt kialakult darabokon, írja a The New York Times.
A 80-as években nagyon termékeny volt, 14 új kollekciót tervezett, nem beszélve az egyéb együttműködésekről, az Haute couture-től a luxus darabokig ruháit számos híresség, politikus vagy akár a Monacói hercegnő viseli és viselte már ekkor.
1950-ben a Dior egyik bemutatóján kötelezte el magát a divat világának, majd 1954-ben Párizsban megnyerte az International Woolmark Prize-t egy remekül sikerült kabáttervével (érdekesség, hogy Yves Saint-Laurent is indult a versenyen, de csak harmadik lett). Mielőtt a Fendihez került dolgozott Pierre Balmainnek, majd olyan nagy cégeknek tervezett mint a Chloé, a Krizia, a Patou és Mario Valentino.
fotó: © huffingtonpost.com
A Chanelnél tölött évek során úgy frissítette fel a márkát, hogy megtartotta az alapító emlékét, valamint szem előtt tartotta a divatházon belüli, a Coco iránti olyakor túlzott tiszteletet.
Az ötletek munka közben jönnek
- mondta a Fendi Show színfalai mögött 83 évesen, amely életkorban a legtöbben már nem újabb és újabb dolgokon törtik a fejüket. Élete utolsó két hetéig aktív volt, sosem hagyta abba a tervezést, emellett fotózott, valamint egy szakácskönyve is megjelent, ahol saját diétáját osztja meg, aminek segítségével közel 40 kilót adott le.
Sosem állt meg a munkában, talán emiatt is lehet, hogy magánéletét mindig is titkok övezték. Homoszexualitása nyílt titok volt, 1989-ben halt meg nála sokkal fiatalabb férfi szeretője AIDS-ben, akivel 1970 óta voltak kapcsolatban. Erről azonban csak 2006-ban mesélt nyilvánosan.
Lagerfeld és a macska - @choupettesdiary
Egy 2011-ben, a The Independent-nek adott interjúban mesélte, hogy több mint 300 ezer kötetes könyvtára, és legalább 1000 darabos ing-kollekciója volt Hilditch&Key-től, csak fehérben. Jellegzetes fekete-fehér öltözékét mindig fekete kesztyűvel egészítette ki. Élete végén már a korábban elmaradhatatlan napszemüveget is levette, szakállat is növesztett. Choupette nevű burmai macskájával töltötte élete utolsó éveit, egyszer azt is nyilatkozta, ha a törvény nem tiltaná, elvenné feleségül. A macska szintén híresség lett, saját Instagram fiókkal, szobalánnyal, gyémántnyaklánccal.
fotó: © Reuters
Kérem ne mondja hogy keményen dolgozom
– mondta a már említett Independent-interjúban – „Senki sincs arra kényszerítve, hogy ezt a munkát csinálja, és ha valaki nem szereti, tovább is állhat. Az emberek azért vásárolnak ruhákat, hogy boldogok legyenek, és nem azért, aki egy darab selyem felett szenvedett”.
A fenti állítás igaz, azonban az ő esetében valószínű sikerült mindkettőt elérni.
Like-olj és kövess Te is minket Facebook-on!
