Alig néhány éve alakult ki, de napjainkra már megközelíti a 600 milliárd dollárt a közösségi gazdaság, amiben mára már majd’ 10.000 vállalkozás működik. Manapság egyre kevésbé van igényünk a „saját” birtoklására, a lényeg a funkció, a hasznosság és a felhasználói, valamint fogyasztói élmény.

Fúróra van szükséged? Elmennél az utcádban lakó ismeretlenhez, hogy kölcsönkérd pár órára az övét? Jövő héten talán ő kéri el a te vízálló kamerádat, hiszen neki nincs, ugyanis csak évente egyszer van rá szüksége. Beülnél egy vadidegen autójába több más ismeretlen mellé egy hosszabb útra, hogy közös élménnyé váljon a költségeket is eloszlató „közösségi” utazás? Becsöngetnél egy valakihez, akit sosem láttál, hogy a lakásán tölts pár éjszakát?

A fentiek létező vállalkozások üzleti modelljeinek egymondatos összefoglalásai, persze csak a lényeget kiragadva. Az imént említett szituációk nap, mint nap megesnek, miközben a szereplők egyáltalán nem érzik kényelmetlenül magukat. Mindezek a „közösségi gazdaság” szüleményei, ami pár éve a globális társadalmi változásokkal összefüggésben, mondhatni a pragmatizmus jegyében alakult ki. Több tízmillió ember élvezi ezek előnyét, hiszen a BlaBaCar segítségével havi szinten kettő millió ember utazik, miközben a hazánkban is egyre népszerűbb Airbnb-nek nagyobb forgalma van, mint a Hilton láncnak, miközben a Uber-sofőrök a saját autóikkal, önmaguk idejét beosztva furikáznak már minket is, mert kényelmesebb és olykor olcsóbb, mint a taxi.

2006-ban indult el a párizsi központtal rendelkező BlaBlaCar, mely az óta 12 országban működő nemzetközi céggé duzzadt, havonta több millió embert utaztatva. Az üres helyekkel rendelkező autósokat hozza össze az azonos úti célba igyekvő autóstoposokkal, és azokkal, akiknek nincs autójuk, de olykor jól jön nekik. A cég már itt van hazánkban, de az egész közép-kelet-európai régióban szándékozza megalapozni a közösségi platformot, melynek már most tízmilliónál is több felhasználója van. A hazai „betörés” azonban mégis nehéz, tekintve a sok személyautóra, de sokkal inkább az Oszkár és az AutoHop nevű vállalkozásokra, akik hasonló elven működnek, kicsiben.

Az online közösségi erőre alapozó cégek közül az egyik legismertebb talán az Airbnb. 2008 óta működik a szolgáltatás, ami szigorú, de éppen emiatt biztonságos rendszerű szoba-lakás-ház kiadásra épül – bárki kiadhatja akárcsak egy napra, vagy hónapokra saját otthonát. Jellemzően azonnali visszajelzés szerint mindenkiről hamar kiderül, milyen házigazda, miközben a személyes okmányának másolatát kell beadnia annak, aki regisztrálni akar. Akár egy nagy ismeretségi kör, az ajánlások hosszú távú sikert jelenthet. Eddig összesen több, mint húszmillió ember vette már igénybe az Airbnb-t, közel egymillió szálláshelyét. Érdekesség, hogy a tavalyi foci-vb alkalmából 120 ezer ember szállt emg az Airbnb kínálta szobákban és szállásokon, összesen mintegy 38 millió eurós bevételt hozva az eseménynek otthont adó országnak.

Itthon sem kell szégyenkeznünk: a Miutcánk nevű, tavaly indult közösségi alapú kezdeményezés összekapcsolja a háztartási, és egyéb otthon használható eszközöket keresőket, vagy ha éppen valaki megbízható szakembert keres, itt a vissza jelzéseken alapú elégedettségi/megbízhatósági ráta szerint meg is találhatja. Jelenleg még csak a fővárosban, de elvileg hamarosan vidéki városokban is működni fog a weboldal. 12 ezer felhasználót számlál, az azonos környéken lakók számára teszi lehetővé, hogy apróbb szívességeket és segítséget kérjenek, nyújtsanak egymás számára. 

Az imént olvasottakon kívül, a világon egyre gyakoribbak a kifejezetten közösségi felhasználásra épülő cégek, melyek amolyan autókölcsönzői módszerrel luxuskarórákat, különleges tárgyakat, sőt luxus ruhadarabokat tesznek egy-egy napra elérhetővé. Hamarosan  erről is olvashattok! Kövesd Facebook-oldalunkat, hogy értesülj friss írásainkról.

Nektek mi a véleményetek a közösségi vállalkozásokról?