Amikor 33 évvel ezelőtt, január 24-én bemutatták a Machintosh-t, a grafikus felhasználói felület jövője egyáltalán nem volt egyértelmű. Az Apple azóta is számos technológiai mérföldkövet tett le az asztalra, de ez volt talán a legnagyobb és egyben a legmegkérdőjelezhetőbb is.
Az első otthoni gép volt, ami GUI-val (graphical user interface, vagyis grafikus felhasználói felület) érkezett, az addigi betűket és számokat felsorakoztató képernyők kora megpecsételődött. A parancsosok helyét átvették a kurzor és az ikonok. Nem kell Apple-fannak lenni, hogy elismerjük, amit anno a Mac azt tette a számítógép-piaccal, ami az iPhone a telefonok piacán.
Steve Jobs a Xerox-nál járt többedmagával, amikor egy belsőhasználatra fejlesztett gépen meglátta a grafikus felületet. A többiek el is siklottak felette, egy buta kis újdonságnak vélték (mint később, amikor a Mac-ben viszont látták) Jobs azonban azonnal felismerte az innovációban fejlő lehetőséget.
Az 1979-ben tett látogatás mást is tartogatott, a GUI-n felül az egér ötlete is innen jött. A Xerox akkoriban olyan újításokat fejlesztett ki, amik legalább tíz évvel előzték meg korukat, és amiket ha kihasználtak volna, a Xerox ma az lenne, ami a Microsoft és az IBM egyszerre. Azonban ezek az eszközök nem lettek levédve, így a belső használatra szánt kütyük a szemfüles Apple-vezér számára egy erős ugródeszkát jelentettek a technológiai forradalom útján. Elleste az ötletet? Igen. Továbbfejlesztette? Igen. Számos morális, technológiai kérdést is felvet az eset. Kérdés az is,hogy a Xerox-nál lett-e volna olyan innovatív géniusz, aki ezt kihozta volna a saját eszközükből, mint az ötletet lekoppintó Jobs.
(A dizájn biztos, hogy az övék volt)
A Mac már akkor is drága volt, de a 2500 dollárt már nem találták soknak érte a vásárlók. A Mac bemutatásakor Jobs úgy nyilatkozott:
"Az emberek hazaviszik ezeket a termékeket, dolgoznak rajtuk egy vasárnap reggelen, a gyerekeik is imádni fogják és egy napon talán vesznek majd egy második példányt is belőle".
A Macintosh népszerűségét a SuperBowl ideje alatt levetített egyedi reklámfilm is emelte. Orwell '1984' című regénye alapján, az akkor szinte egyeduralkodó IBM-et jelképező Nagy Testvér képének dob egy kalapácsot egy nő.
Két évvel a megjelenése után egy cikké ben Crys Goyens azt írta: „Amit a Macintosh forradalma elindított az egérrel,a mivel pontokra mutathatunk és szerkesztési lehetőségeket hívhatunk elő, amiket ikonok jeleznek – mappák képei, számológép, festői paletta vagy épp egy kuka – most már terjedőben van”. Az ötletet „ikonmániának” nevezték akkoriban, ami még nem volt kiforrva, így sok előnye mellett hátrányai is bőséggel voltak.
(A New York Times cikkének illusztrációja)
1990-ben a New York Times egy jó párhuzammal szemléltette az új felhasználói felületet, miszerint „a számítógépek egy íróasztalt imitálnak” – és valóban. A korabeli vélemények között mégis jószerével akadt aggódó szemléletű is. A Delaware-i Egyetem Angol tanszékének egyik professzora, Marcia Peoples Halio szerint a grafikus felülethez nem elég érettek a diákok, olyan, mintha egy sportkocsit adnánk egy fiatal tinédzsernek. „Az ikonok, az egér, a különféle betűtípusok valóban megkönnyítik a felhasználást és növelik az élményt, de csökkenthetik hosszútávon az agy kreatív-írás képességeit” – nyilatkozta szintén Halio 1990 nyarán.
Az elmúlt 33 év – legalábbis a felhasználói igényeket és az üzleti előnyöket tekintve biztosan – Jobs-ékat igazolta. A Mac egy stabil és erős prémium termék, számos előnnyel, de persze a maga hátrányaival együtt is. Ez idő alatt az Apple nem csak a hagyományos, hanem az érinthető GUI-t is megreformálta az iPhone-nál használt a kapacitív kijelzőkkel, amivel a felhasználó közelebbi kapcsolatba kerül a rendszerrel, az érintés által.
Az Apple történetéről is hamarosan olvashatsz nálunk!
Csatlakozz Te is Facebook-közösségünkhöz, ahol naponta frissülő tartalom vár!