A világ egyik legikonikusabb és legszélesebb körben alkalmazott terepjárója. Nem csak elnyűhetetlensége és off-road képességei tették kultikussá, hanem időtlen stílusa és az életérzés, amit egyetlen más kocsi sem adhat.

Azt hogy ennek a kocsinak mekkora hatása volt és van az emberek életére és mondhatni az egész világra, azt most, a gyártás megszűnése előtti napokban lehet igazán érezni. A gyártó a Solihull-i Land Rover gyárba invitálta a fanatikus rajongókat és tulajdonosokat – számos üzenet és fényképek a falakon, amik emlékeztetnek a kontinenseken keresztül, sok ezer megtett kilométerre és a sok-sok együtt töltött évre. S bár a gyártás meghosszabbítására tett kísérlet csupán pár hónappal tudta kitolni a kultikus off-roader életét, emberek tömegei számára a Defender egy pót-családtag volt és lesz. Több, mint tízezer ember vett részt a sorozatos gyárlátogatásokon, volt, aki Új-Zélandról repült oda.

A Defender a legszélesebb körben alkalmazott terepjáró – igazi terepképességekkel, elnyűhetetlenségével, masszív megjelenésével és remek technikai adottságaival.  Mentőautó, vadász terepjáró, rendőrségi rohamkocsi, safari-autó, katonai terepjáró és számos egyéb szerep volt már ezé a kocsié, ami kétség kívül a legmegbízhatóbb terepjáró a világon. Mégis, 2016 január 29-én lezárul egy korszak, a Defender sorsa itt véget ér. S bér most még átlagosan minden negyedik percben legördül egy a gyártósorról, alig egy héten belül a legendát eltemetik, a közép-angliai (Midlands) gyár leáll. Persze csak átmenetileg, mert a JLR az új-hullámos autóikat akarja itt hamarosan gyártani, azonban a sikeres Mercedes G-osztályt is ihlető autó története közel hetven év után lezárul.

Mióta 1948-ban (akkor még Series I néven, de szinte a mostanival megegyező külső és részben belsővel) az első modell megjelent, több mint 2 millió példány csatlakozott a flottához. Megdöbbentő, de az összes megjelent modell 66%-a még ma is üzemképes. Van a megbízhatóság és azután van a Defender – nagy valószínűséggel a működő 66% tulajdonosainak 100%-a elégedett.

(A Defender egy életérzést képvisel, s bár nem olcsó, belül megmaradt funkcionális puritánsága)

Cikkünk inkább rekviem, sem mint a technikai specifikációk számbavétele, de azért ejtünk pár szót a modell technikai paramétereiről és történetéről. A fáma szerint a második világháború után rengeteg amerikai Jeep maradt Nagy-Britanniában, és a kétkezi munkások, gazdák elszeretettel használták az igénytelen és elnyűhetetlen terepjárókat a földmunkákhoz. Pár évvel később az angol autógyártás megszülte egyik legemlékezetesebb modelljét.

Az ötlet megszületése Spencer Wilkshez a Rover akkori igazgatójához köthető,a ki maga is használt egy ideig egy háborús Jeep-et. 1947-ben bátyjával, Maurce-szal megtervezték az első Rover terepjárót. Jeep alapokra, a Rover P6-os motorjával, minimális formatervezéssel. Szándékosak középkormányos kialakítással készítették, a sebváltó a sofőr lába közé került, így eladható volt jobb-, valamint bal kormányos kialakítással is a későbbiekben.

1947-ben készült egy tizenhat darabos elő-sorozat, de ebből tanulva elhagyták a középkormányt és a „bonyolult” Jeep-dizájnt. Helyette a lecsupaszított, egyszerű lemezekből összerakott változat jelent meg  1948-ban. Az első Rover terepjáróként ez lett a „Land Rover”, hivatalosan Series I., „közúti traktor” besorolással. Ezt abban a Sohull-i gyárban készítették, ahol napjainkban is elkészülnek az utolsó példányok. 1958-ig gyártották 2 és 4 ajtós kivitelben, valamint 2 ajtós pick-upként. 1.6 literes és 2 literes benzin, valamint 2 literes dízelmotorral lehetett kapni, négysebességes manuális váltóval.

Három évig volt gyártásban a Series II, egészen 1961-ig. Ez idő alatt hasonló kialakítással és szinte megegyező motor-választékkal lehetett kapni a masszív terepjárót. A hagyományos verziókon túl 8, 10 sőt 12 személyes hosszított kivitelben is gyártották. Ezt követően tíz évig készült a Series IIA, melyet nagyon nehéz megkülönböztetni elődjétől. Pár apró külső változtatás, valamint bővülő motor választék jellemzi ezt a sikeres szériát. Ez a sorozat volt, ami igazán népszerűvé és elterjedtté tette az afrikai országokban (jellemzően korábbi angol gyarmatokon) és a Közel-Keleten. Az utolsó Series 1971 és 85 között volt gyártásban. 1976-ban gördült le a gyártósorról az egy milliomodik darab.

1980-ban vált a terepjáró Defenderré, de ezt. 1985-től a 90, 110, 127 és 130-as típusok az új, máig változatlanul gyártott modell változatai. Ez a modell már a pick-up, station wagon, truck cab (felépítmény nélküli), keménytetős változatokban készült, de sok egyéb speciális kialakítás is készült belőle. Állandó összkerékhajtással, spirálrugózással és első féktárcsákkal készült. 2,25-ös és 3,5-ös benzines, valamint 2,25 és 2,5-ös dízel motorokkal készült az új változat, majd a háromezres turbó dízelt is megkapta, a legbrutálisabb gyári verzió mégis a 3,9 literes benzines.

(Az SVX széria egyik darabja)

Azóta több limitált változat, valamint más cégek (Kahn, Icon, stb. )  készített modell látott napvilágot. 2008-ban a cég hatvanadik születésnapjára készült az SVX széria, három változatban.

(Az utolsó Defenderek gyártása)

A gyárba látogatók egy misztikus kör tagjainak, és addig titkos univerzumnak a részeiként érezték magukat – szólnak a beszámolók. A gyár óraműpontossággal üzemel, mindenki tudja a saját szerepét és feladatkörét, minden egyes részfeladatra csupán a szükséges, meghatározott időt szánva. Minden bizonnyal szürreális érzés lehet az összeszerelést végzők számára az utolsó lyukakat fúrni a kasztnikba, a végső csavarokat behelyezni és az utolsó ajtót felrakni a Defenderekre. A gyár szép lassan elhalkul, miközben az elkészült modellek várják majd az utolsó minőség ellenőrzést, míg végül az utolsó Defender is kigördül, hogy szembeszállva az idővasfogával még sok-sok éven át dolgozzon, és örömöt okozzon valamely szerencsés tulajdonosnak.

Az utolsó Defenderek gyártásáról egy fotósorozatot közlünk hamarosan megjelenő posztunkban. Látogass vissza Te is!

Kövess minket Facebook-on is, ahol naponta frissülő tartalommal várunk!